Egy életérzés: Gold musical tánccsoport – II. rész

Balazs Tamas - 2008. június 10.

A Gold Musical Tánccsoport most novemberben lesz három éves. Király Bélának vidéken előtte is volt csoportja, így nem is volt számára kérdés, hogy miután a fővárosba kerül, itt is alapít egyet. Eleinte egy tíz táncosból álló csapatot akart, de aztán többszintű csoport lett, melyekbe válogatás, ami nem más, mint egy szintfelmérés után lehet bekerülni. Ám most tovább faggatózom középpontba helyezve a lelki folyamatokat:

Milyen érzés egy fellépés alkalmával a színpadon állni?

Petra: Leírhatatlanul jó. A legpozitívabb az, hogy ott az egész csapat együtt és egymásért.
Timi: Nagy öröm a versenyeken, a gálákon való szereplés. A természetes izgalom, a zene, a tánc, a mozgás öröme, hogy ezzel másoknak is örömet szerezhetünk. Megfoghatatlanul jó érzés.
Berti: Színpadon állni egyfajta extázis. Önkívületi állapot, az ember megfelejtkezik saját magáról és egy pillanatra kilép a saját életéből.

A közvetlen környezetetektől (rokonok, barátok, ismerősök) kapott visszajelzések milyen hatással vannak rátok?

Petra: Mindegyiket meghallgatom, általában persze pozitív, de a negatív kritika pedig megfontolandó és épp ezért értékes.
Timi: A pozitív visszajelzés mindig öröm, a negatív azt sugallja, valamin változtatni kellene és ez elgondolkodtató.
Berti: Meg kell mondjam, ha őszinte akarok lenni, hogy igyekszem nem figyelembe venni. Mivel ha valakihez gyengédebb szál fűz, akkor azt a véleményt minden bizonnyal egyfajta elfogultság jellemzi, vagy ilyen, vagy olyan irányban. Nem kell, nem szabad rá adni.

Mit jelent; milyen megélni a sikert, az elismerést (szakmai értékelés)?

Petra: Ez a munka megkoronázása. Látni, hogy örömet szereztünk másoknak – már ezért megérte keményen dolgozni.
Timi: Erre nemes egyszerűséggel és annál rövidebben válaszolnék: jó!
Berti: Természetesen jó érzés, ugyanakkor minden dicséret kapcsán felmerül a kérdés, hogy ezt mivel lehet majdan felülmúlni. Hiszen a stagnálás nem jó, folyton fejlődni kell – és ehhez szükséges néha a negatív kritika is.

Köttetnek a csoporton belül komolyabb barátságok is? Ha igen, megállják a helyüket ezek a „kinti életben” is?

Petra: Köttetnek és ugyanolyanok, mint bármely más barátság. A legjobb barátaim mind itt vannak.
Timi: Természetesen. Csak hogy egy példát említsek a sok közül, msn-en is órákat el tudunk tölteni együtt.
Berti: Hogyne, persze, hogy köttetnek. Épp úgy, mint a kinti életben. Nem determinálja a benti környezet a kinti kapcsolatok milyenségét. Egyik mélyebb, másik felszínesebb.

Egy fárasztó nap után hogy viszonyultok a próbákhoz?

Petra: Sok mindentől függ. Nem kellemes, ugyanakkor, ha már ott vagyok, mindig azt mondom, megérte eljönni.
Timi: Igazából valamilyen szinten maga a „felszabadulás”, mindig pozitív és örömteli, hisz jobb a hangulat, mint bárhol máshol.
Berti: Csakis attól függ, milyen a próba. Ha eredményes és hatásos, szeretettel üdvözöljük, ha nem, akkor csak nyüglődés és bosszankodás, elfecsérelt időnek tűnik a pihenés helyett.

Ha van ilyen, akkor mi az, amit a Gold Musical Táncsoportnak köszönhettek?

Petra: A rengeteg tudást, a fejlődést és a rengeteg barátot.
Timi: Jobb táncos lettem, külföldi versenyélményekkel gazdagodhattam és még jócskán folytathatnám a sort.
Berti: A sok fellépési és versenyzési lehetőség. A folyamatos képzés heti két, három, netán négy, esetenként öt alkalommal.

Mennyire tudjátok kifejezni önmagatok a táncon keresztül?

Petra: Én személy szerint nagyon, mert Béla koreográfiái nagyon közel állnak hozzám, a személyiségemhez.
Timi: Ez az adott tánctól, illetve koreográfiától függ. Egyik-másik közelebb-távolabb áll Tőlem.
Berti: Teljes mértékben koreográfiafüggő. Nyilván, ha én csinálom a koreográfiát teljes mértékben önmagam adom. Mindemellett valamilyen szinten korfüggő is a dolog. Egy mélyebbről fakadt lelki életérzés kifejezése sokat jelent.

Változott – és ha igen, miben – az életetek, mióta a GMT tagjai vagytok?

Petra: Szabadidőm nem sok maradt, ugyanakkor azt kell mondjam, hogy ez egy életforma lett. Nem is működne a dolog, ha ez nem így lenne.
Timi: Ha frappánsan akarnék fogalmazni, azt mondanám: érdemes élni!
Berti: Ezelőtt Én egy táncművészeti iskolába jártam, ahol a próbák reggel és délelőtt zajlottak. Itt délután és este vannak az edzések, így egy 12 órás eltolódás figyelhető meg az életemben. Hozzá kell tenni emellett, hogy itt a trainingek lényegesen erősebbek, többet érnek.

Visszagondolva: jó döntés volt, hogy elkezdtétek?

Petra: Mindenképpen, nagyon pozitív irányba változott ezzel az életem.
Timi: Persze, mindenképp.
Berti: Igen. A néhány keserűséget kompenzálja a sok-sok boldogság. Az elismerés és elégedettség lesz úrrá rajtuk.

Mit üzennétek annak, aki azon gondolkozik, hogy egy ilyen közösség tagja legyen?

Petra: Bátran jelentkezzenek, hiszen a kezdeti beilleszkedési nehézségeket áthidalva jóban-rosszban együtt lesz a csapat.
Timi: Mindenképp, még akkor is, ha ezzel másról le kell mondani vagy mást abba kell érte hagyni.
Berti: Próbálja meg! Ha nem is jön be neki, tapasztalatot szerez. Hobbi szinten is rengeteget ad, sőt hobbiként a rivalizálás sem figyelhető meg. Így még teljesebb, még nagyobb örömöt okoz az egész.

Ha három szóval kellene jellemeznetek a GMT-t, melyik három szó lenne az?

Petra: csapat – munka – öröm
Timi: csapatszellem – erősítés – verseny
Berti: elhivatottság – munkamánia – „hangulat” („amit itt elvesz, azt ott visszaadja”)

Az interjú első része itt olvasható: Egy életérzés: Gold musical tánccsoport – I. rész

Print This Post Print This Post

Hozzászólások

3 hozzászólás - “Egy életérzés: Gold musical tánccsoport – II. rész”

  1. Manawydan - 2008. június 11. 20:00

    Nagyon ügyesen összeállitottad a riportot:-). Gratulálok hozzá. Szimpatikus az egész csapat:-)

  2. KiNGa - 2008. június 11. 20:58

    Petra vagy Tamás!
    Pécsi kirendeltség nincsen? 🙂 Ha igen, én is írhatnám a riportokat rólatok az epresso-nak… Szervezzetek egy fellépést a közelembe, kérlek! (pl. POSZT 2009?) Hajrá a következőkben!

  3. ............................. - 2010. február 12. 15:31

    SZiaztok szeretnék a joban rosszban szerepelni ez az álmom ha megvalosithatom akkor énlenék a világon a a legboltokap .Ha talán akkor irjatok ez a joban rosszban sztárjajiknak szolna ha 11 eves vagyok gacsályban lakom 1999 04 02 születem ha szüksékvan rám akkor irjatok az emesenen na sziasztok