Karácsony és jelképei

Sajo Annamaria - 2008. december 23.

karacsonyTéli napforduló. Életigenlés. Nemesi szokás. Első ránézésre meg nem mondanánk, hogy a karácsony, a fenyőfa és a szaloncukor okait olvassuk… olvashatjuk a várakozás utolsó hetében.

Megfordul a Nap

Mikulás, Luca napja, karácsony… a szokások és ünnepek mindig évszakhoz kötöttek- nem ritkán a változást generáló természeti erőkhöz kapcsoltak. Hideg eljövetele, rossz szellemek elűzése, s ami télen a legjobban hiányzik: fény. Ám van egy nap az évben, mikor a legalacsonyabban delel a Nap, s a leghosszabb az éjszaka. Mikortól megfordul a körforgás, s a világos órák lesznek túlsúlyban. Ez a téli napforduló, melyhez a fény győzelmét, az élet megújulását fűzi a hagyomány. Ezen az estén, egyetlen mindenen túlragyogó csillag jelképezi mindezt, utat mutatva a Gyermek jászlához. Égen és Földön, minden a megújulást hirdeti. S mi jelképezné jobban az evilági dolgokat, mint egy gyökeret eresztett fa?

Örök(zöld) Élet

fenyo1Életfa: a történelem kezdetétől hagyomány. Májusfa: régi népszokás. Örökzöld: folytonosság, megújulás. S a három együtt: karácsonyfa.

A magyar hagyományban Borbála vagy Katalin napjain állították a fenyőfa ágait vizes edénybe. Mivel karácsony napjára kizöldült, teljessé vált a megújulás, az élet szimbóluma. Pedig a hétköznapok meglehetősen materiális dolgokban öltöttek testet… Nem is olya rég a karácsonyfa még egész mást jelentett: a tüzelőnek való karácsonyi adót, melyet a földesúrnak kellett beszolgáltatni.

A karácsonyfa- állítás mégis a nemesi családokhoz kötődik. A Monarchia idején könnyen jutottak el Magyarországra az osztrák- és német szokások, hisz’ sok volt a külföldi rokoni szál. Főleg ezeknek a kapcsolatoknak köszönhető a karácsonyfa népszerűvé válása. Az első feldíszített fenyőt- a feljegyzések szerint- Brunszvik Teréz grófnő állította. A városokban gyorsan elterjedt az „úri szokás”, olyannyira, hogy még a Haza Bölcsének is készítettek kézimunkával díszített darabot egy leányiskola hallgatói. A magyar szépirodalomba Jókai Mór által került be a karácsonyfa, az 1866-os Koldusgyermek c. elbeszélés nyomán.

Szalon és cukor

A díszes fához természetesen hamar kellékek is társultak. De, hogy jön a karácsony legjellemzőbb édességéhez a nemesi szalon?

szcukiNos, a nagyobb fogadószobákat ekkor már következetesen szalonnak nevezték, vendégváró apróságként pedig kis bonbonokat tálaltak asztalaikon. Ezeket a desszerteket kezdték selyempapírba csomagolva a karácsonyfára akasztani- innen kapta nevét a szaloncukor.

Sikerének köszönhetően hamar nagyüzemben kezdték gyártani, kimondottan az Ünnepekre. Az édességeket hagyományosan gyógyszerészek készítették, ám a szaloncukor- készítés gyorsan külön iparággá nőtte ki magát. 1883-ban, a Szentkirályi utcában működő gyára, 1886-ban pedig Kugler- és Gerbeaud üzeme is termelésébe kezdett. 1891-es könyvében Kugler Géza már szaloncukor recepteket is közölt- szám szerint tizenhetet.

Luc- ezüst, marcipános- zselés, üveggömb vagy angyalka… a karácsonyi paletta mára meglehetősen szélessé vált. Csak az alapok változatlanok: a nappalok hosszabbak lesznek, a Csillag ragyog, s a fenyők jövő karácsonyig zölden állnak. S talán ez az élet körforgása.

Print This Post Print This Post

Hozzászólások

Hozzászólás nem lehetséges.