Angyalaink II – Tömör igazság

Sajo Annamaria - 2009. február 6.

Minden tanárnak van profilja: kötélmászás, ecsetfogás, tengerbiológia, ragozás… Egyszerű a feladat: óravázlatot készítesz, a rád jutott időben pedig ennek megfelelően működsz. Ellenőrzöd a felszerelést, fegyelmet tartasz, szeretetteljes szigorral figyelsz, hallgatsz, tanítasz. Ám két betervezett fogalom és gyakorlat közt jön egy újabb feladat: a hirtelen kilökődő, be nem tervezett, ugyanolyan fontos kérdések megválaszolása.

„Mosoly, ami fontosabb, mint más,

Öröm, mit másban nem találsz.

Fiatal a szíve,

Mégis mennyi szépet hord.”

Oknyomozó riporter

Pergő nyelv. Minden gyermek állandó tartozéka. Senki nem írja le olyan hitelesen, olyan őszinte szavakkal a világot, mint ők. Egyrészt, mert mindenre kíváncsiak. Tehát mindent megkérdeznek. Másrészt, mert a kapott válasz tökéletesen kielégítetlen. Csupán támpont, további kérdésekhez.

– Hova mész?

– Ki az előtérbe.

– Méjt?

– Felkapcsolom a lámpát.

– Méjt?

– Mert sötét van és fény nélkül nem látjuk egymást.

– Hod kapcolod fel?

Puff neki. A >kézzel< együgyű válasz lenne. Ezt a kicsi is tudja. Természetesen ő is meg tudná csinálni, csak azt a fránya kapcsolót – teljesen logikátlanul – magasra tették. (És még erre mondják, hogy szemmagasság!) Akkor viszont hogy kéne elmagyarázni a soros vagy annak a másik kapcsolás keretein belül létrejövő, apró elektronok rezgéséből létrejövő erőt- amit ugye lazán csak áramnak hívunk-, és akkor az hogy jön abba a fura fehér téglalapba, és akkor annak mi köze van ahhoz a még furább felülről lelógó ernyőhöz, és akkor… Felnőtt rájön, mennyi minden egyértelmű. Egyértelmű?

– Naa, hod kapcolod fel? – toporzékol a gyermek immár az ajtóban, ahonnan nem mehet tovább.

– Megnyomom ezt a fehér négyzetet és ezzel világos lesz a teremben. – mondja végül Felnőtt a fizika rejtelmeiről.

– De ha itt lesz világosz, méjt ott van a négyzet?

Az írásjel hibás. Mert felnőtt világunknak egy ilyen mondat pont. Sőt felkiáltójel!
Felkiáltójelek

A tömör igazságok másik oka, hogy nincs tapasztalat, kifejlesztett kontroll, ami megértetné, hogy a bácsi szokott fürdeni, csak nyáron kicsit izzad. Hogy szereti a kekszet, csak most nincs kedve beszélgetni. Hogy Felnőtt nem színezte be a kezét, csak szereti a piros lakkot… igen, le is lehet mosni… igen, akkor más színű lesz… olyan, amilyen a Felnőttnek tetszik.

A színeken túl persze fontos dolgokról is véleményt alkotnak a gyermekek. Határozott, tömör, lényeglátó véleményt. Olyat, ami a felnőttnek nevezett lényt elgondolkodtatja, tényleg felnőtt- e, a szó szigorú értelmében? Hogy a megérés azt jelenti, el kell hagynunk mindenre nyitott tekintetünket, kételyt- megoldást súgó ösztönvilágunkat? S főleg, hogy azért, mert éveink gyarapodnak, már mindent tudunk?

A fejezetet kis emberek nagy igazságaival zárjuk. Mert a legtöbbet egy gyermektől lehet tanulni. És a legszebben is. Szeretettel, mosolyogva, őszinte és ártatlan kíváncsisággal eszmélve a világra.

Nyilvánosság

– Hol tanultad ezt a csúnya szót?

– Az egyik ház falára volt kiírva és a TV- ben is mondták.

– Attól még, hogy ilyen helyekről ismered, nem biztos, hogy hasznosítanod kell.

– Akkor miért teszik oda, ahol mindenki megtanulhatja?

Üzlet

– Miért adtál pénzt a másik néninek?

– Mert a felnőttek néha komoly dolgokat csinálnak együtt és akkor pénzt is cserélnek.

– Akkor már én is felnőtt vagyok!

– Ó igen?

– Igen, mert én adtam oda a pénzt a büfében, mikor üdítőt vettünk.

Divat

– Mi az a néni fején?

– Hajpánt.

– Mik vannak rajta?

– Csillogó rózsaszín lepkék.

– Nekem is van ilyen. Miért hord gyerekeknek való dolgokat?

– Mert most ez a divat.

– Ha valaki divatos akkor lenni, akkor utánozni kezd egy másik embert?

Szerelem

– Neked van szerelmed?

– Mit nevezünk szerelemnek?

– Akit szeretsz, tiszta szívből, sokat vagytok együtt, és máshogy is jó, de együtt a legjobb.

– És csak akkor vagyunk szerelmesek, ha itt van, akit szeretünk?

– Neem, ha szeretünk, távolról is szeretünk… de kézen fogva menni azért mindig jobb, mint egyedül.

Randevú

– Hol van a szerelmed?

– Dolgozik.

– Mikor randiztok?

– Este.

– Mit fogtok csinálni?

– Színházba megyünk.

– De ha a színészeket nézitek, hogy figyeltek egymásra is?

– Tudod Kicsim, ha két ember szereti egymást, az a lényeg, hogy együtt csináljanak valamit, bármit.

– Akkor miért nem dolgoztok egy helyen?

– Mert különbözik az, amivel napközben foglalkozunk.

– Akkor az a randi, mikor csak egymásra figyeltek, még akkor is, ha nem ugyanoda?

Nemi szerep

– Mikor mész feleségül a szerelmedhez?

– Miért gondolod, hogy hozzá megyek?

– Mert illik hozzád.

– Már miben?

– Hát, te kedves vagy és simogat a kezed, ő meg erős és meg tud védeni.
Házasság

– Hát, mikor apa udvarolt anyának, anya mindig kapott virágot. De már nem.

Anya

– Neted van Anutád?

– Persze Kicsim, mindenkinek van.

– Hm… attoj méjt mindid ededül jössz?
Halál

– A nagyapa már nincs itt, mert csillag lett és fentről figyel minket.
Szenvedély

– Az a dolog, mikor nagyon nehéz valami, de akkor is csinálod, mert szereted azt a dolgot.

Legközelebb: Szerelem

Tündérlány kényelmes, biztonságos mozdulatokkal mászott a nagy magaslat tetejére. Csúcsot pásztázva nézett a három méteres, délceg férfi tekintetébe. A hegy pedig bezárta oldalát, s barlangként fonta körbe gyermekét. A kislány keze apró kavics volt apja egy méteres karjához képest. Törékeny teste lágyan hajló inda, mely biztos törzset keres. S, miközben biztos támpontját kutatta, lágy szellőként hagyta el a száját a sóhaj: „Pappa””

Print This Post Print This Post

Hozzászólások

Hozzászólás nem lehetséges.