Lusta fruska: éljen a puska!

Jancso Orsolya - 2009. február 13.

letoltes290Ismerjük az ősrégi viccet az egyetemi professzorról, aki soha nem tudna megtanulni tökéletesen kínaiul és a hallgatóról, aki csak annyit kérdez: „Miért holnap vizsga?”. Persze a vicc még a tanulás becsületének időszakában született, a mai elfoglalt egyetemi közönség ezt a luxust már nem engedheti meg magának.

Viszont a vizsgán át kell menni, a dolgozatot le kell adni. Szóval irány az internet és töltögetünk. Választék az van bőven: csak ollót kívánó miniatűr könyvecskéktől a legkülönfélébb témájú esszékig – oh pardon, tansegédletekig – minden. Az előbbi felhasználását még csak-csak lehet kontrollálni (éljenek a sasszemű vizsgafelügyelők), de az utóbbit…

Hiába működnek évek óta a különféle plágiumkereső programok (Turnitin, CopyCatch, Picapica vagy az itthoni Kopi), az életüket megkönnyíteni kívánó egyetemisták bizony sokszor leleményesebb rablóknak bizonyulnak, mint a pandúr szoftvercégek. Ugyanis, ha elég elszánt a hallgató, akkor addig játszik a szinonimákkal, amíg a program nem szűri ki a lényegileg csupán a dátumban különböző írást a hasonló tanulmányok közül. Épp ezért az Egyesült Királyság több egyetemén terveznek bevezetni olyan korlátozásokat, amely megtiltja a plágiumkereső programok használatát. Pedig eddig kifejezetten bíztatták a hallgatókat azok felhasználására, mondván, hogy így rájönnek mi is az az idézés. Hát rájöttek… Olyannyira, hogy egyes felmérések szerint minden negyedik, de van, ahol minden második diák plagizálja az esszéket.

Persze, vannak olyan szűrők, amelyek nemcsak a szókincset, hanem a tartalmat is összehasonlítják, erre viszont ott van Erich Segal örök érvényű megoldása: a rizsa. Ezzel bizony egy-két óra alatt eléggé meg lehet tördelni az eredeti szöveget, hogy ne legyen annyira feltűnő a másolás.

A hangsúly persze az „annyirán” van, mert egy sokatélt egyetemi professzor, habil (és nem szenil!) megtalálja majd a diákos fogalmazásban azokat a bizonyos tömör, letisztult és lényegre törő mondatokat. Továbbá észreveszi majd, hogy a hivatkozott adatok nem éppen aznapiak – sokan nem korrigálják az évekkel korábbi dolgozatokból átvett számokat. Arról az esetről nem is beszélve, amikor szegény prof visszakapja a saját néhány évvel ezelőtti publikációját. Na erre lehet mondani: aki hülye haljon meg, jelen esetben bukjon le!

Mégis összességében, aki kicsit is élelmes, ismeri a nyelvről-nyelvre fordítás szabályait és nem tíz perc alatt, hanem mondjuk néhány óra alatt szeretne letudni egy egyetemi esszét az a CtrlC+CtrlV segítségével továbbra is elboldogul. Igaz egyre kevésbé, mert a pandúrok sem adják fel a többmilliárdos üzletet, hogy előbb-utóbb egy mindenkit lebuktatni képes plágiumkereső szoftverrel álljanak elő. Ebben pedig nagy segítségükre vannak a hallgatók, akiknek minden újabb próbálkozása újabb kiskapura figyelmeztet.

Print This Post Print This Post

Hozzászólások

Hozzászólás nem lehetséges.