Balázs Attila: Kinek Észak, kinek Dél

Palagyi Ildiko Brigitta - 2009. március 1.

balazs-attila-kinek-eszak-kinek-del-1A Nyitott Műhely (Bp. XII., Ráth György utca 4) adott helyet február 14-én Balázs Attila: Kinek Észak, kinek Dél című új regényének a bemutatójának. A könyvbemutató-előadóest remekül sikerült, amiben nemcsak a kellemes beszélgetőpartnernek is bizonyuló szerzőnek, hanem a rendkívül jó humorú moderátor-zenész-énekesként közreműködő Máriás fivéreknek is nagy szerepe volt.

A regény november végén jelent meg a Palatinus Könyvkiadó gondozásában. A szépírói eszközökkel megalkotott „történelemkönyv” a keltáktól Jugoszlávia széteséséig mutatja be az olvasónak azt a világot, ahol sokféle nemzetiségű, világnézetű, és vallású népek élnek együtt békében, és háborúban.

Balázs Attila 1991-ben a délszláv háború elől menekült az anyaországba, majd a Panoráma haditudósítójaként visszament. Ha valaki nem ismerné írásait, annyit mindenképpen el lehet mondani róla, hogy nagyon lendületes elbeszélő, akitől nem áll távol a groteszk, az irónia, és a fekete humor sem.

Arra a kérdésre, hogy mi indította egy ilyen hatalmas, és átfogó időszak történetének a megírására, a szerző nem szó szerint idézve azt válaszolta, hogy a szándék visszanyúlik egészen gyermekkoráig. Mindig nagyon szerette a történelmet, de amit ilyen címen az iskolában tanítottak vele, az „elpartizánosított” történelem volt, aminek középontjában a II. Világháború partizánjai és Tito marsall hőstörténetei álltak. Visszaemlékezett egy olyan rendhagyó történelemórára, amikor felmentek Péterváradon a várba, és ott oktatás címén az ment, hogy a várból lenézve ki hány utcát tud megnevezni, amiből persze számonkérést is eszközölt a tanár (B.A. emlékei szerint 4-est kapott), és egy hang nem esett például arról, hogy 1849-ben a honvédek onnan bombázták rommá Újvidéket.

A Kinek Észak, kinek Dél című regény, amiben a történetmondás nem lineáris, még abban különbözik a szabályos történeti munkáktól, hogy több török, bolgár, német, cigány stb. nemzetiségű, valóságos és fiktív (legendás) figura is feltűnik benne, és az ő személyes sorsukon keresztül rajzolódik ki a kor, a háborúk története. A szerző szavaival élve: „a háborúk úgy nőnek ki, mint bárány szájából a farkasfogak”. A regény ezernyi történetet mond el. Sok idézet van Érdújhelyi Menyhért zentai pap monográfiájából, ami a 19. században jelent meg, és olyan sikeres lett elfogulatlan szemlélete miatt, hogy még a szerbeknek is tetszett, lefordíttatták és ma is érvényesnek tartják.

A bemutatón szó esik a könyv egyik szerb szereplőjéről, Stanoje Bajac mortályosi kötélfonó mesterről, akinek története végighúzódik a regényen. A mester az elsők közé tartozik, akik észrevették, hogy hányféle ember él azon a tájon, ahol ő is él, Délvidéken, és amíg fonogatta a kötelét (amire végül fölakasztotta magát) rájött arra is, hogy ez a sík vidék valójában Bábel tornya. Mások álmában kereste saját magát, mert úgy vélte, hogy egy nép akkor tudja a legjobban megérteni saját magát, ha más nép tükrében nézi. A szerző szerint ez döbbenetesen korai megérzés és megfogalmazás, ami követendő.

Az este folyamán a beszélgetést többször megszakította, úgyszólván a már meglévő jó hangulatot tovább fokozta egy-egy rövid szaxofon és zongora muzsika, a Summertime visszatérő motívumai, illetve esetenként török, és szerb népdal is a Máriás fivérek előadásában.

A regény mögött nagyon komoly kutatómunka van. A „száraz” adatok viszont olyan kiváló érzékkel vannak a fikcióval keverve, amitől a könyv egyszerűen letehetetlenné válik, s mint megtudtuk itt a fikció nem mindig az író fantáziájának a szüleménye, sőt: élő legendák, mítoszok, mesék, dalok, vagyis a népi emlékezet darabkái. Egy szó, mint száz, a Kinek Észak, kinek Dél véleményem szerint nagy jelentőségű könyv, és nem csak írói szempontból. Ajánlom mindenki figyelmébe!

Balázs Attila író, műfordító, rádiós szerkesztő első, Cuniculus (1979) című regénye üstökösként robbant be az irodalomba. További művei: Világ, én ma felébredtem! (elbeszélések, 1982), Szerelem, szerelem (kisregény, 1985), Szemelvények a Féderes Manó emlékirataiból (regény, 1986), Ki tette a macskát a postaládába? (prózák, 1989), Én már nem utazom Argentínába (elbeszélések, 1995), Király album (novellák, 1998, az év könyve, 1999), Ki tanyája ez a világ? (regény, 2000), A meztelen folyó (próza, 2003), Vágyak gyűjteménye (próza, 2005), Világsarok non-stop (próza, 2007), Kinek Észak, kinek Dél (történelmi regény, 2008).

Print This Post Print This Post

Hozzászólások

Hozzászólás nem lehetséges.