A chioggiai csetepaté

Rozsnyai Brigitta - 2009. március 15.

a-chioggiai-csetepate-1Carlo Goldoni a komédia nagymestere volt. Századának nagy írói (Voltaire, Rousseau, Goethe) is elismerték munkásságát. Közel 150 művet írt, és a mai napig a legtöbbet játszott színpadi szerzők között jegyzik szerte a világon. Legjelentősebb alkotásai közé tartozik a Chioggiai csetepaté, melynek története március 5-től megelevenedik a Pesti Színház színpadán.

Goldoni olaszul és franciául is írt. Vezéreszméje az olasz komédia megreformálása volt. Főhősei valóságos, hús-vér emberek voltak, műveiben pedig a társadalmat érintő kérdésekről, mindennapi eseményekről írt. Műveiben a színészek már álarc nélkül játszottak, s hétköznapi karaktereket formáltak meg.

A hazai színházak nagyon kedvelik az olasz szerző írásait. Számos művét színpadra állították már az ország különböző szegleteiben. A Chioggiai csetepatét először az Új Színházban mutatták be 1998-ban, s azóta játszották már többek közt a Színház és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán, a kaposvári Csiky Gergely Színházban, és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban is.

A Chioggiai csetepaté azt mutatja be, hogy mi történik akkor, ha a szeszélyes barátnőkből ellenségek válnak. Felnőtt nők, akik kacérkodnak, veszekednek, majd panaszkodnak, s mindent a feje tetejére állítanak. A hatalmas kalamajkában szinte mindenki szerelmes, s mégis összeveszik a kedvesével. A békülés szinte lehetetlennek tűnik. Mikor már a nők és férfiak is egymás torkának ugranak, akkor lép színre egy bírósági jegyző, aki megpróbálkozik a lehetetlennel, és kibékíti a társaságot. Chioggia lakói már csaknem az őrületbe kergetik a jólelkű velenceit, aki célját még így is véghezviszi. Így a hosszas kiabálásokkal, félreértésekkel és szórakoztató jelenetekkel tarkított történet vége három esküvő lesz.

Az olaszok híresek a heves vérmérsékletükről, így azon sem lepődünk meg, hogy a sértő és bántó szavakon túl, a szereplők tésztát, pudingot és tojást vágnak egymás fejéhez.

Goldoni színpadi műveinek megalkotásában Vivaldi is többször részt vett, megalkotva ezzel az új műfajt, a zenés vígjátékot. A Pesti Színház kétrészes komédiájának jeleneteit is kellemes olasz dallamok választják el egymástól.

Az olasz szerző nem csak írt, hanem rendezett is, sőt színi igazgató is volt. S már fiatal kora óta igen jó hírű jogászként ismerték. Chioggiában például évekig bíró volt. Valószínűleg a saját tapasztalataiból merített a Chioggiai csetepaté bírósági jegyzőjének megalkotásánál., s talán Isidoro alakja maga Goldoni fiatal énje.

Az idén leköszönt színházigazgató, Marton László az SZFE tanára, s talán ennek köszönhető, hogy több egyetemista is szerepet kap a Víg- és Pesti Színház darabjaiban. Ezek a fiatalok pedig nagyon jók. Pimaszok, lendületesek, s az időseket megszégyenítő módon játsszák karakterüket. A Chioggiai csetepatébab Petrik Andrea, Bata Éva és Józan László egyetemi hallgatók is szerepet kaptak.

Füzér Anni díszlete egyszerű. Felakasztott, száradó ruhák lógnak mindenütt. A mű viszont nem is kíván ennél többet. Így is tudjuk, hogy egy napsütötte olasz kisvárosban vagyunk, ahol minden a feje tetejére áll. Az összevisszaságot és rendezetlenséget pedig a változatos ruhadarabok remekül érzékeltetik.

A szereplők közül ki kell emelnem Borbiczki Ferencet. Kétségtelenül az általa megformált halászmester a legszerethetőbb figurája a darabnak. Fortunato ugyanis chioggiai nyelven beszél, s olyannyira hadar, hogy szavai csupán egy bolond makogásának tűnnek.

Az előadást Novák Eszter és Kárpáti Péter szövegkönyve, Révay József valamint Török Tamara fordítása alapján Harangozó Eszter és Forgács Péter készítette.

Szereplők: Sarádi Zsolt, Kéri Kitty, Petrik Andrea, Lajos András, Csőre Gábor, Borbiczki Ferenc, Hullan Zsuzsa, Tornyi Ildikó, Bata Éva, Rajhona Ádám, Józan László, Juhász István

Print This Post Print This Post

Hozzászólások

Hozzászólás nem lehetséges.